Bryan Tracy - Get smart (Csak okosan! )

Az, ahogyan az életre tekintünk és értelmezzük, meghatározza azt, hogy mennyire tudjuk kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. 

Amíg például egy optimista ember egy lehetőségekkel teli világot lát, addig egy pesszimista csak problémákat és negatívumokat veszi észre. Ha valaki építő kritikával szembesíti, a pesszimista kudarcot érez, míg az optimista lehetőséget lát a tanulásra és fejlődésre.

Sajnos a nézőpontunk gyakran szűk és korlátozott, ahogyan azt a híres buddhista történet is mutatja.

         Hat bölcs vak ember próbál leírni egy elefántot. Az első az elefánt fülét tapintja meg, és azt mondja, hogy az állat olyan, mint egy vastag takaró. A második az agyarát érinti, és úgy véli, az állat éles és hegyes. A harmadik a lábát tapintja meg, és azt mondja, hogy az elefánt olyan, mint egy fatörzs. A negyedik az oldalát érinti meg, és falhoz hasonlítja. Az ötödik a farkát tapintja meg, és egy kötelet képzel el. A hatodik ember az elefánt fejét érinti meg, ami kőre emlékezteti.

Mindannyian más-más nézőpontból szemlélik az elefántot, és bár egyikük sem téved teljesen, egyikük sem látja át a teljes képet, mert csak egy részre koncentrálnak. Nekünk is ki kell tágítanunk a saját nézőpontunkat, ha el akarjuk kerülni ugyanezt a sorsot.

Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogyan változtathatod meg a nézőpontodat, hogy sikeresen gondolkodj és élj.

A hosszú távú gondolkodás és az azonnali cselekvés együtt segít elérni a jövőbeni célokat.

Amikor az élet tervezéséről van szó, két lehetőséged van: vagy rövid távon gondolkodsz, és azonnali élvezeteket keresel, vagy hosszú távon gondolkodsz és tervezel. A hosszú távú gondolkodás lényege, hogy előre tekintesz, és figyelembe veszed tetteid következményeit – és ezek további hatásait is.

Melyik jobb? 

A boldog és sikeres emberek többsége a hosszú távú gondolkodást részesíti előnyben.

Edward Banfield, a Harvard professzora 1970-ben azt találta, hogy azok az emberek, akik több pénzt kerestek, előre gondolkodtak, gyakran évekre vagy évtizedekre előre. Az intelligenciájuk nem magas IQ-jukból fakadt, hanem abból, hogy képesek voltak átgondolni tetteik hosszú távú hatásait.

Ez ma is igaz. 

A Forbes szerint 2015-ben 290 új milliárdos született, akiknek 66 százaléka saját erejéből ért el sikert, és szinte a semmiből indult. A hosszú távú tervezés itt kulcsfontosságú volt.

Ha te is szeretnél csatlakozni ezekhez a sikeres emberekhez, előre kell gondolkodnod. Gondold át, hol szeretnél lenni öt év múlva, majd tervezz meg, mit kell most tenned, hogy elérd azt. Ez magában foglalja a munkád, magánéleted, egészséged és pénzügyi helyzeted számbavételét, és fontos döntések meghozatalát.

De mindig tartsd szem előtt: egy nagyszerű terv önmagában nem elég, cselekedni is kell.

Például, gondolsz-e arra, hogyan fogsz kényelmesen megélni nyugdíjas éveid alatt? 

Az amerikaiak 70 százaléka fizetésről fizetésre él, nem gondolva a jövőbeli megtakarításokra vagy befektetésekre. Rövid távon gondolkodnak, a mostani vásárlásokra koncentrálva. Amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, komoly meglepetés éri őket.

Hogy elkerüld ezt, készíts cselekvési tervet. 

Nyiss egy megtakarítási számlát, és minden hónapban tedd félre jövedelmed 10-15 százalékát. A kamatos kamat révén a fiatalon megtett kisebb befektetések idővel jelentős összegekké nőhetnek, mire nyugdíjba mész. 

A jobb döntések meghozatalához lassítsd le gondolataid áramlását.

Az emberi gondolatok olyanok, mint a pezsgőspohár buborékjai – gyorsan felbukkannak és eltűnnek, szinte nyom nélkül. Bár állandóan zajlik a szellemi pezsgés, a tartalom gyakran hiányzik.

Sokan hagyjuk, hogy ezek a rohanó, múló gondolatok irányítsák cselekedeteinket. Ahelyett, hogy átgondoltan és logikusan cselekednénk, hagyjuk, hogy érzelmek vezéreljenek minket. Például, ha megszólal a telefonunk, azonnal félretesszük aktuális feladatainkat, hogy válaszoljunk. Vagy ha valaki felbosszant, gyorsan dühös gondolatok fogalmazódnak meg bennünk, melyek hirtelen cselekvésre késztetnek.

Ennek azonban nem kell így lennie. 

Hatékonyabban is használhatjuk elménket.

Daniel Kahneman Nobel-díjas pszichológus szerint kétféle gondolkodás létezik: az impulzív és a lassabb, racionálisabb gondolkodás. A lassabb gondolkodás során átgondoljuk lehetőségeinket és megfontolt döntéseket hozunk. Hosszú távú célok tervezésekor ennek a lassú gondolkodásnak a használata jobb döntésekhez vezet.

A döntéshozatalban hasznos lehet a következő gyakorlat: adj magadnak 72 órát egy fontos döntés meghozatala előtt, hogy alaposan átgondolhasd a lehetőségeidet. Minden nap szánj időt arra, hogy egy csendes helyen, zavaró tényezők nélkül gondolkodj. Ezen idő alatt elméd felszínre hozhatja a legjobb ötleteket és megoldásokat.

A szerző GOSPA-modellje (Célok, Részcélok, Stratégiák, Prioritások, Teendők) segíthet abban, hogy strukturáltan gondolkodj hosszú távú céljaidról és az azok eléréséhez szükséges teendőkről.

A siker az intenzív kutatáson és a helyes kérdések feltevésén múlik.

Eddig arról beszéltünk, hogyan segíthet a perspektívaváltás a személyes fejlődésben. Most nézzük meg, hogyan befolyásolhatja a gondolkodásmód változása az üzleti életet.

Íme egy kérdés: Miért bukik meg az új termékek 80 százaléka, és miért kell őket visszavonni?

A Forbes magazin szerint a fő tényező, amely meghatározza, hogy egy vállalkozás sikeres lesz-e, az a vásárlói kereslet a termék vagy szolgáltatás iránt. Egyszerűen fogalmazva, ha senki sem akarja használni a termékedet, akkor az megbukik.

Hogyan biztosíthatod, hogy a vásárlóknak szükségük legyen arra, amit kínálsz?

Minden üzleti siker kulcsa az intenzív kutatás. Ha nem ismersz eléggé a potenciális piacodról, akkor kudarcra számíthatsz. Ennyi az egész.

Kezdésként nagyszerű ötlet mások véleményét is megkérdezni. Az igazi szakértelem nem pótolható, a szakterület szakértői valószínűleg jól tudják értékelni az ötletedet, ezért mindenképpen kérdezd meg őket. Olyan embereket is kereshetsz, akik már hasonló utat jártak be. Egy egyszerű Google-keresés valószínűleg információkat ad arról, hogy az emberek milyen eredményekre jutottak. Ezeket az úttörőket akár személyesen is megkérdezheted. Egyszóval, tegyél meg mindent, hogy minden tényt megtudj.

Ha már van egy működőképes termék alapötleted, itt az idő kideríteni, hogy az emberek valóban megveszik-e. De ne csak a terméked nagyszerűségének bizonyítékait keresd, mert ez megerősítési torzításhoz vezethet, amikor csak az ötletedet igazoló információkat keresed. Ehelyett viselkedj úgy, mint egy tudós.

Állíts fel egy hipotézist arról, hogy mit hozhat a terméked a piacra, és próbáld meg cáfolni azt.

Például, ha létrehoztál egy új típusú mosószert, a hipotézised lehet így: „Az emberek meg fogják venni az én újszerű mosószeremet”. Ezután próbáld meg bebizonyítani, hogy miért téves a hipotézised. Menj el, és bátorítsd a leendő vásárlókat, hogy találjanak hibákat a termékedben; kérdezd meg őket, miért nem vennék meg, vagy miért választanának inkább egy rivális márkát. Ha az ellene folytatott kampányod ellenére még mindig érdeklődnek, akkor lehet, hogy nyertesre találtál.

Ez a megközelítés teljes őszinteséget igényel tőled. Ha az ötleted vagy a terméked fontosabb számodra, mint az igazság, akkor nem fogod megtudni, amit tudnod kell róla. Fogadd el a kudarcra és a tanulásra való nyitottságot – és ítéld meg az ötleted valódi érdemei alapján.

A folyamatosan változó, kaotikus világban egy írásban rögzített cél követése segíthet abban, hogy a pályán maradj.

A technológia gyors ütemben fejlődik, az információk és új ötletek percek alatt terjednek a világban, és a verseny – legyen az egy rivális vállalkozás vagy egy kolléga részéről – minden eddiginél élesebb.

Ebben a hiperdinamikus világban sokan túlterheltek vagyunk. Úgy érezzük, hogy az életünk egy állandó küzdelem, hogy reagáljunk a folyamatos változásokra és lépést tartsunk velük. Természetesen, ha az életedet ilyen taposómalomban töltöd, sosem leszel sikeres.

Hogyan menekülhetsz meg ettől a helyzetből?

Célok.

Akiknek világos céljaik vannak, jobban tudják, hogy milyen információk fontosak, és mit kell figyelmen kívül hagyniuk. Továbbá, mivel tudják, hogy végső soron hová akarnak eljutni, könnyebben alkalmazkodnak a változásokhoz.

Fontosságuk ellenére a valódi célok meglehetősen ritkák. 

Az emberek csupán körülbelül három százaléka rendelkezik világos, írásban rögzített célokkal, amelyek segítik őket az életben való eligazodásban.

Ha még nem tartozol ehhez a három százalékhoz, csatlakozz most!

Először is, fogj papírt; a célok akkor a leghatékonyabbak, ha láthatóak.

Ezután gondold át, mit szeretnél elérni a következő egy évben. Írj le tíz dolgot, amit meg akarsz valósítani. Lehet, hogy néhányat viszonylag gyorsan elérhetsz, míg másokhoz akár az egész 12 hónap is szükséges lehet.

Minden egyes célt írj le konkrétan: használd a jelen időt, tedd őket személyessé, és ügyelj arra, hogy pozitívak legyenek. Például, ha szeretnél írni egy regényt, így írnád le: „Idén augusztus 31-ig befejezem a regényemet.” Vagy ha szeretnél egészségesebben étkezni, akkor ne negatív megfogalmazást használj, mint például „hagyd abba az egészségtelen ételek fogyasztását”, hanem megerősítő megfogalmazást, például „Egészségesen étkezem”.

Ezután nézd át a célok listáját, és válaszd ki azt az egyet, amelyik valóban kiemelkedik, mint amit idén el szeretnél érni. Ha megtaláltad ezt a célt, az lesz a „fő határozott életcélod”.

Vegyél elő egy friss papírt, és írj le legalább 20 dolgot, amit megtehetsz ennek a célnak a megvalósítása érdekében. A regényed esetében ezek a mini-célok lehetnek például „kutass potenciális szerkesztők után” vagy „végezz el írói órákat”. Készíts belőle egy ellenőrzőlistát, és kezdj el dolgozni az első feladaton minél előbb.

Ha minden nap kipipálsz valamit a listádról, nem fog sokáig tartani, amíg elérted a végső célodat.

Használj ki minden munkaórát a fontos feladatok elvégzésére. Ne pazarold értékes idődet játékra vagy halogatásra.

Mindannyian tudjuk, hogy az oktatáshoz a gyerekeknek iskolába kell járniuk. De az iskolában az emberek egy rossz szokást is felvesznek – egy olyan szokást, amely a munka világában sokba fog kerülni nekik.

Ez a rossz szokás a játék… 

Az iskolai évek alatt a játék központi szerepet játszik: játszunk reggel, a szünetben, iskola után és hétvégén.

A probléma az, hogy ez a játék iránti vágy nem tűnik el, amikor elhagyjuk az iskolát és munkába állunk. Tanulmányok kimutatták, hogy az átlagos munkavállaló csak délelőtt 11 és délután fél négy között dolgozik igazán, és még akkor is az idő nagy részét a kollégákkal való interakcióval tölti.

Sajnos a játékra való összpontosítás korlátozza a képességeinket.

Hogyan?

Az életed legfontosabb értéke a „keresőképességed” – az, hogy mennyit hajlandóak fizetni neked egy feladat elvégzéséért. A siker attól függ, hogy milyen gyorsan és hatékonyan végzed el a dolgaidat.

Ezért, ha sikeres akarsz lenni, minden munkaórát tényleges munkával kell töltened – nem kávézgatással a kollégákkal, az internet böngészésével, vagy a közösségi média és e-mailek végtelen böngészésével.

Természetesen a munkára koncentrálni könnyebb mondani, mint megtenni. A játék és a halogatás kísértése mindannyiunkban mélyen gyökerezik. De szerencsére van néhány hatékony módszer, amely segíthet a siker elérésében.

Az egyik nagyszerű módszer a hármas törvény. 

A hármas törvény szerint mindössze három feladat az eredményeid 90 százalékát hozza. A kulcs az, hogy azonosítsd ezeket a három feladatot, és minden munkádat ezekre összpontosítsd.

Ahhoz, hogy megtaláld ezt a három kulcsfontosságú feladatot, írd le az összes tennivalódat. Valószínűleg hosszú listát fogsz kapni, de ne aggódj. Ezután tedd fel magadnak a következő három fontos kérdést:

1. Ha ma csak egy dolgot tennék meg a listáról, melyik dolog hozná a legnagyobb eredményt?
2. Ha ma két dolgot tennék meg a listáról, melyik dolog hozná a második legnagyobb eredményt?
3. Ha ma három dolgot tennék meg a listáról, melyik dolog hozná a harmadik legnagyobb eredményt?

A helyes válaszok meghatározásához konzultálj a legközelebbi kollégáiddal vagy a főnököddel. Az összes feladat és kötelesség közül, amiért felelős vagy, szerintük melyik a három legfontosabb.

Ha megtaláltad a három legfontosabb feladatot, a munkanapodat ezek elérésére kell összpontosítanod; a többi feladat egyszerűen nem számít. 

Így a megfelelő dolgokat fogod elvégezni, és növelni fogod a pénzkereseti lehetőségeidet.

Kerüld el a mechanikus gondolkodást azzal, hogy kreatívan kockáztatsz.

Ha szeretsz főzni, tudhatod, hogy egy új recept első próbálkozása gyakran kulináris katasztrófát okozhat. De egy jó szakács tanul a hibákból, próbálkozik újra, és végül lehet, hogy egy új kedvenc ételt készít.

Az intelligens gondolkodás is így működik: kockáztatni, hibázni és tanulni kell, hogy kreatív módokat találjunk a fejlődéshez. Ez ellentétes a mechanikus gondolkodással.

A mechanikus gondolkodású emberek csak végletekben gondolkodnak – vagy teljesen sikeresek, vagy teljes kudarccal találkoznak, és nem látják az arany középutat. Hajlamosak elutasítani az újszerű ötleteket, részben a kudarctól való félelem miatt. A kritikától és nevetségessé válástól való félelem miatt gyakran ragaszkodnak a régi, elavult módszerekhez.

Ezek az emberek nem túl sikeresek, mert ritkán lépnek ki a komfortzónájukból, és ritkán változtatnak. Például az ilyen emberek által vezetett éttermek gyakran a múltban ragadtak, fakó berendezésekkel és unalmas, elavult menükkel.

A kreatív gondolkodók viszont a fejlődés kulcsát tartják kezükben, mert folyamatosan új utakat keresnek.

Míg a mechanikus gondolkodók a problémákra, addig a kreatív gondolkodók a megoldásokra koncentrálnak.

Ha te is kreatívan szeretnél gondolkodni, kövesd az alábbi lépéseket:

1. Vizsgáld meg, mit csinálsz, és találj egy problémát. Nézd meg, mi hátráltatja a vállalkozásodat. Ha úgy érzed, hogy megtaláltad a problémát, próbáld meg finomítani. Lehet, hogy a problémád túl általános, ezért bontsd le kisebb részekre.
2. Például, ha úgy látod, hogy “nincs elég bevételed”, próbáld meg részletezni: lehet, hogy “nem elég ember vásárolja a termékedet”, ami abból eredhet, hogy “a vásárlók inkább a riválisaid termékét választják”, és talán “a terméked nem kompatibilis a legújabb technológiával”. Folytasd a keresést, amíg meg nem találod a valódi problémát.
3. Ha megtaláltad a problémát, keresd meg a megoldásokat. Dolgozz keményen, kérd a csapatod segítségét, és készíts listát a lehetséges megoldásokról. Válaszd ki a legjobbat, állíts be teljesítménymutatókat (KPI-ket) és jelölj ki egy felelőst. Tűzz ki határidőt, és készíts tartalék terveket arra az esetre, ha a megoldás nem működik.
4. Ezzel a struktúrált megközelítéssel biztosíthatod, hogy vállalkozásod versenyképes maradjon a változó világban.

A gazdaggá válás azzal kezdődik, hogy gazdag emberként gondolkodsz.

A gazdagság titka nem titok.

Bárki gazdaggá válhat, ha úgy gondolkodik, mint egy gazdag ember.

Azon belső hozzáállásod, ahogyan az életről gondolkodsz, tükröződni fog a külső sikereidben.

A gazdag gondolkodásmód kialakításához figyeld meg a sikeres embereket, tanulmányozd szokásaikat, és alkalmazd azokat az életedben. A szokások, mint a korai kelés, meghatározzák a sikered 95%-át, ezért fontos, hogy egy-egy szokásra koncentrálj, amíg az a mindennapjaid részévé válik.

Ne hagyd abba a fejlődést, folytasd a kutatást és a tanulást.

A gazdag gondolkodásmód folyamatos fejlesztést igényel!

Összefoglalva:

A siker kulcsa az éles, kreatív gondolkodásban rejlik, amely felfedezi a lehetőségeket a kihívásokban, és alkalmazkodik a változó világ kihívásaihoz.