Hosszú hónapokat, akár éveket lehet nyerni a peres eljárás kihagyásával, ha a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják a felek, vagy a bérlő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén kiköltözik a lakásból belátható időn belül.
A jogszabályok kellőképp védik az ingatlan birtokosát, így a bérlőt is, ha megfelelő jogcímmel használja az ingatlant, mondjuk bérleti szerződés alapján. Így, ha a bérleti szerződés szabályszerű felmondása után önként nem hagyja el a lakást a bérlő, főszabály szerint ingatlan kiürítése iránti pert kell indítani vele szemben. A perindítást azonban el lehet kerülni, ha közjegyzői okiratba foglalták a felek a szerződést, vagy a bérlő egyoldalú kötelezettségvállalást tesz a közjegyző előtt, aminek kisebb mértékű költsége van, mint a szerződés közjegyzői okiratba foglalásának.
Ha közjegyzői okiratban van a bérleti szerződés, az ingatlan kiürítése iránti végrehajtáshoz elegendő, ha az okiratot a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el. Végrehajtási záradékoláshoz a közjegyző vizsgálja, hogy az okirat tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét és jogcímét, továbbá a teljesítés módját és határidejét.
Mivel sok követelés a szerződés megszűnésével válik lejárttá és esedékessé, vagy valamilyen feltétel, időpont bekövetkeztétől, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését is közokirat tanúsítsa.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérleti szerződés bérbeadó általi felmondását is közjegyzői okiratban kell megtenni.
Ügyelni kell azonban a szerződés megfelelő felmondására is. A lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény kimondja, hogy ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt –a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani.
Kommentek