Az ingatlanközvetítői szerződés lényege, hogy a közvetítő tevékenységével elősegíti a megbízó ingatlanának eladására vagy bérbeadására vonatkozó szerződés megkötését. Természetesen közvetítői szerződés nem csak ingatlan eladására vagy bérbeadására köthető. A potenciális vevő vagy bérlő is adhat megbízást arra, hogy az igényeinek megfelelő ingatlant találja meg a közvetítő, és a vásárlást, bérbevételt segítse elő.

Az ingatlanközvetítői megbízás lényege tehát abban ragadható meg, hogy a közvetítő tevékenységének eredményeként jön létre az eladó és a vevő közötti kapcsolat, és kerül sor a szerződés megkötésére.

A közvetítő e tevékenysége többféle szolgáltatásból állhat.

Tipikusan ide tartozik:

• az ingatlan hirdetése,
• érdeklődők tájékoztatása,
• az ingatlan megtekintésre bemutatása,
• ezek mellett más tevékenységgel is elősegítheti az értékesítést, például segít az ingatlan értékének meghatározásában,
• közreműködik a szerződés előkészítése során.

Nincs azonban kötelező jogi előírás arra, hogy a közvetítő szerződéskötést elősegítő tevékenységének miből kell állnia. Alapvetően a konkrét helyzet határozza meg, hogy milyen tevékenységre van szükség az ingatlan értékesítésének elősegítéséhez. Például előfordulhat, hogy nem lesz szükség az ingatlan nyilvános hirdetésére sem, mert a közvetítő nyilvántartásában van olyan ingatlankereső, aki az eladni kívánt ingatlant a kívánt áron megvásárolná.

Az ingatlanközvetítői jutalék

Az ingatlanközvetítőt díjazás illeti meg, ha a szerződést eredményesen teljesíti, azaz tevékenységének eredményeként kerül sor az ingatlan eladására/megvételére, vagy bérbeadására/bérbevételére. A közvetítői szerződést főképpen e jellegzetessége különbözteti meg más, megbízási típusú szerződésektől. Míg megbízás esetén a megbízottnak a díjazás akkor is jár, ha eljárása nem vezetett eredményre, addig a közvetítői díjazás (jutalék) eredményhez kötött.

A jutalék akkor válik esedékessé, amikor az ingatlanközvetítő tevékenységének eredményeként a szerződést megkötik. Viszont rendszerint nem függ azonban a díjazás attól, hogy a közvetített szerződés teljesül-e. Például a közvetítőnek a jutalék akkor is jár, ha a felek a szerződést megkötik, de a vevő nem kap hitelt, ezért a szerződés meghiúsul. Szintén jogosult a jutalékra a közvetítő, ha a szerződéskötésre már az ingatlanközvetítői szerződés megszűnése után kerül sor, de megállapítható, hogy az eladó és a vevő kapcsolata a közvetítő korábbi tevékenységének eredménye.

A kizárólagos szerződés

Az ingatlanközvetítők rendszerint többféle szerződési konstrukciót ajánlanak a megbízóik részére, amelyek között sokszor ott van a kizárólagos megbízás is. A kizárólagos megbízás lényege, hogy korlátozza a tulajdonost abban, hogy kinek ad megbízást az ingatlan értékesítésének elősegítésére. Kizárólagos megbízás esetén a tulajdonos vállalja, hogy ugyanazon ingatlanra vonatkozóan másnak nem ad közvetítői megbízást.

A kizárólagos megbízással járó korlátozások ellentételezésére általában a megbízó is élvezhet bizonyos előnyöket. Például a kizárólagos közvetítői szerződéseknél sokszor alacsonyabb a jutalék mértéke, mint a nem kizárólagos szerződések esetében. Adott esetben a megbízó többletszolgáltatásokban is részesül, például kiemelten foglalkoznak ingatlana értékesítésével.

A kizárólagos közvetítői szerződés viszont nem jelenti azt, hogy a tulajdonos maga ne kísérelhetné meg az ingatlan értékesítését. Így például attól sem lehet elzárni a tulajdonost, hogy maga is hirdesse az ingatlant. A bírósági gyakorlat több esetben is megerősítette, hogy tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, ha a tulajdonost a kizárólagos szerződésben elzárják attól, hogy saját maga értékesítse az ingatlant.

Természetesen, ha a tulajdonos maga talál olyan vevőt, aki nem a közvetítő tevékenysége folytán talált az ingatlanra, akkor a közvetítőnek jutalék nem jár.

Forrás:  Dr. Szabó Gergely - ügyvéd