Ingatlan átruházásából származó jövedelem és az utána fizetendő személyi jövedelemadó legfontosabb szabályai
Korábbi cikkemben összefoglaló tájékoztatást adtam a lakás tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó vagyonátruházási illeték és az igénybe vehető egyes illetékkedvezmények szabályairól.
De nézzük, mi a helyzet, ha eladóként veszünk részt az adásvételben.
Míg vevőként, a vagyonszerzéshez kapcsolódóan az illetékfizetési kérdések merülnek fel, addig magánszemély eladóként a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséggel kell számolnunk, melynek mértéke az adóalap 15%-a.
Az ingatlan átruházásából származó bevételnek kell tekinteni minden olyan bevételt, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
Ugyanakkor a bevétel, az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségekkel csökkenthető, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt:
- a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
- b) az értéknövelő beruházásokat;
- c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
A személyi jövedelemadó alapjának kiszámolásakor jelentősége van az idő múlásának is. Ugyanis az ingatlan átruházásából származó jövedelem, a fentiek szerint kiszámított összeg
- 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben történő értékesítés esetén,
- 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben történő értékesítés esetén,
- 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben történő értékesítés esetén,
- 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben történő értékesítés esetén,
- 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben történő értékesítés esetén.
Az adófizetési kötelezettség teljesítéséhez azonban nem csupán az ingatlan átruházásból befolyó jövedelmet kell meghatároznunk, de a bevallási és az adófizetés esedékességének szempontjából lényeges kérdés, hogy az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerül. Azaz láthatjuk, hogy adózási szempontból érdektelen, mikor kapjuk meg ténylegesen a vételárat. Így előfordulhat olyan eset is, amikor az adófizetési kötelezettségünket már teljesítünk kellett, holott a vételárat a vevőnk még ki sem fizette részünkre.
Ingatlan adásvétellel kapcsolatos jogi tanácsadásért forduljon ingatlanjogi specialistához!
20 éves szakmai tapasztalattal állunk ügyfeleink rendelkezésére ingatlan adásvételi szerződések szerkesztésével, ellenjegyzésével kapcsolatos ügyekben.
Dr. Rezes Zoltán
ingatlan szakjogász
Írja le néhány szóban, hogy milyen ügyben kér segítséget,
és visszajelzünk Önnek, hogy milyen megoldást javaslunk:
Kommentek